Bepillantás Szenna világába és történetébe

Sok évszázada már, hogy a szennaiak elődei letelepedtek a Deregélyi-patak völgyében. A község nevét először 1252-ben a szentbenedeki monostor alapításáról szóló okiratban találhatjuk meg. A régészek szerint ezen a helyen a 11-12. században királyi udvarház állt, így a település akár ezeréves múlttal büszkélkedhet. Lakóinak egy része valószínűleg a királyi kanászok leszármazottja, és azoké a szlávoké, akiket a pannonhalmi apátság költöztetett ide a 13. században. Szenna nevét 1443-ban még Zana, 1443-ban Zenna formában jegyezték. Ekkor a kaposvári várhoz tartozott. 1500-ban Corvin János, Mátyás király törvénytelen fia kapta II. Ulászlótól. Később több földbirtokos tulajdonába került, mint például a Méreyek, Koroknayak. 1715-től a II. világháború végéig az Eszterházy családé volt a környező erdővel és szántófölddel. Az akkori összeírás szerint 18 háztartás szerepelt.

A falut elzártsága miatt elkerülték a történelem nagy viharai. A községben főleg állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. A sok domb miatt a területen a szőlő-és gyümölcstermesztés volt a jellemző, emellett igyekeztek gabonából is önellátóak lenni. A környező erdők makkja kiváló volt a sertéstenyésztésre. A 19. században, amikor elterjedt az istállózó állattartás, a szarvasmarha tenyésztésre tolódott a hangsúly. A nagyobb arányú erdőirtás a 18. század elején indult meg, mert megnövekedett a lakosság száma, 1890-ben megközelítette az 1200 főt. Mivel még így is kevés volt a művelhető föld, a családok arra törekedtek, hogy lehetőleg csak egy gyermekük szülessen, kialakult az "egykézés". A földek egyesítése érdekében lehetőleg falun belül házasodtak, nem nagyon keveredtek más népekkel. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a lélekszám, 1980 óta viszont újra nőtt, jelenleg 753 főt számolhatunk.

Ha több mindenre kiváncsi a falummal kapcsolatban, kérem kattintson a következő linkre: www.szenna.hu


Látogatók száma: © 2014